Nagyon látványosak, és egyben nagyon drága, lassan készülő építmények, de szinte már műalkotások. Itt nem a betonkerítésre gondolunk, ami kőlapokkal van burkolva. Az igazi kőkerítés esetén erős alapot kell készíteni, amiből a kerítés magasságáig kiállnak a vasalások. A zsalut, ahogy húzzuk fel a kerítést, deszkánként építjük, emeljük, egyre magasabbra. A zsaluhoz igazítva rakjuk a köveket betonnal összeragasztva úgy, hogy majd a zsalu lebontása után ez a beton szinte ki se látsszon
.
Néhány kő esetén különösebb megmunkálásra sincs szükség ahhoz, hogy kertünkben valamilyen funkciót betölthessen. Ha a formájuk megengedi, már kész ülőkéket kaptunk, vagy egy nagyobb lapos kőből egyszerűen asztallap is válhat. A tűzrakó helyet pedig elegendő, ha nagyjából hasonló méretű kövekkel körberakjuk.
Szárazon rakott támfalak és lépcsők
A szárazon rakott támfalak és lépcsők lényege nevükben is benne van: összeállításukkor nem használunk kötőanyagot, csak egymásra illesztjük ezeket. Annak köszönhetően fognak megállni, hogy nagy darabokról, tehát nagy tömegű kövekről van szó, amelyek ebből adódóan nehezen mozdulnak el egymáson.
Mindig nagyjából téglatest formájú köveket használjunk, ezzel is elősegítve azt, hogy kötőanyag nélkül is stabilan álljanak. Végezetül ne feledkezzünk meg támfalak esetén ezek megtámasztásáról sem. Azaz a szárazon rakott fal úgy nem biztonságos, hogy egyik oldalról sincs megtámasztva földdel! Ám támfalnak, ahol egyik irányból földtömegre támaszkodik, már biztonsággal alkalmazható. A támfalak kiválóan alkalmasak a kerten belüli meredek szintkülönbségek áthidalására. (Lásd erről szóló cikkünket a következő oldalakon.) Az ilyen földet tartó kő-támfalak kombinálhatók lépcsőkkel, vagy a fal magasságától függően a tetejük ülőalkalmatosságként is használható.
Kerti utak, lépőkövek
Kerti utak járdák esetén szintén ideális anyagválasztás a kő. Ám fura képet fest, mégis gyakori jelenség, ha a járda egy része beton, másik része pedig természetes kövekből van kirakva.
A természetes kövek többsége minden olyan követelménynek megfelel, amit elvárunk egy hivatalosan szólva kerti közlekedési építménytől. Ilyen a csekély vízfelvétel (ez fagyállóság szempontjából lényeges), a kopásállóság, mely garantálja a tartósságot, valamint lényeges még a csúszásállóság és az ezzel szorosan összefüggő felületi érdesség.
Kővel kirakott utak kerítések esetén a tükör megásását követően egy murvaréteget kell leteríteni, ami biztosítja a tehertartást. Ezt célszerű lapvibrátorral tömöríteni. Szükség van szegélyelemek lerakására is, hogy a tehertől ne kezdjenek el egymástól távolodni majd a kövek. Vastagabb, nagyobb tömegű kövek esetén elegendő a hézagokat apró szemű kaviccsal kitölteni, vékonyabb kőszeletek lerakása esetén pedig inkább betonágyba érdemes tenni a lapokat a stabilitás érdekében.
A lépőkövek lerakása / Balaton környéke / ennél jóval egyszerűbb. Minél nagyobb tömegű és vastagabb köveket választunk, annál stabilabban fognak azok állni. Minél nagyobb felületűt választunk, annál kényelmesebb lesz rajta a járás, mindenki számára. A köveket ugyanis lépésenként ássuk le olyan mélyre, hogy a talajszintből alig álljanak ki, hogy a csapadékvíz lefolyjon róluk, de fűnyíróval át lehessen menni fölöttük. A jobbra-balra eltolt kövek követik a lépések mintázatát, azért ilyen megoldásnál előnyösebbek a nagyobb felületű kövek.
Kövek a rejtegetnivalók elfedésére
Egy kertben - lévén egy természetet utánzó, ám mégis mesterséges képződmény - mindig akadnak rejtegetni, takargatni való elemek, amelyek szükségesek ugyan az egész kert működéséhez, ám nem látványosak. Ilyen például egy tófóliával kibélelt mesterséges kerti tó, melynek partját célszerű kövekkel úgy körberakni, hogy a fólia sehol ne látsszon ki. Gyakori hiba, ha túl hirtelen mélyülőre készül a tó, mert így a partját meg az alját - a természetes hatást kergetve - telerakhatjuk látványos kövekkel, ám a meredek partfalon nem állnak meg a kövek, tehát ott mindenképp kilátszik majd a tófólia. Ehelyett érdemes csak annyira mélyülő tavat készíteni, hogy a fólia minden részén megálljanak a kövek, takarva azt. Ha mindezzel már elkéstünk, még akkor is kapható olyan tófólia, melyre köveket ragasztottak. Ennek előnye, hogy bármilyen meredek is a part, a kövek nem gurulnak a víz mélyére. A kerti tavakban szintén kövekkel rejthetjük el a szökőkút, vagy vízpumpa szerelvényeit.
Növények hátterei
A sziklakertek például el sem készíthetők kövek nélkül, de számos más kerti kiegészítést is lehet készíteni kövekből. Jól kinéző virágtartók kaphatók, melyeknek a természetes kövekbe vájt néhány lyukban ki is merül a megmunkálásuk. Ide ültethetünk növényeket.
Kövekkel határolhatjuk még az ágyásokat, különféle szegélyként is felhasználhatjuk ezeket. Például látványos, ha kiemelt ágyást készítünk. Sokkal szebb, ha természetes kövekkel kerítjük körbe a megemelt talajmagasságot, mint ha mesterséges betonelemeket választanánk ilyen célra.
Az ereszcsatornák víznyelője szabály szerint nincs bekötve a csatornarendszerbe. Az elszivárgó ciszternák dekoratívabbak, ha kövekkel töltjük meg, így az állandóan nedves mikroklímának köszönhetően ezeken előbb-utóbb mohák-zuzmók telepednek meg. Tovább fokozható a díszítőhatás, ha nem ereszcsatornában, hanem egy láncon vezetjük le a tetőről a csapadékvizet, mely a láncról lehullva egy kövekkel telerakott víznyelőben tűnhet el.
Mint látható a kövek többsége semmilyen, vagy nem túl nagymértékű megmunkálást követően is viszonylag egyszerűen, és időtálló-, látványos módon használható fel kertjeinkben...
acspal@citromail.hu